Borok

A profi hagyatéka

Fotók: Nagy Balázs
Szerző: Gazda Albert
2017/07/17   |   13:30

Gál Tibor volt az első igazi profi a magyar borászatban – ez meggyőződésem. Jó látni, hogy nem hullott szét, ami korai halála miatt félbemaradt, megrogyott. Sőt: épülni látszik megint, máshogyan, mint régen, de okosan, szépen, korszerűen.

Magam sem tudom már, miért, de a 90-es évek elején folyton bikavéreket ittunk. Talán azért, mert a vörösbor legyen száraz. És mert Eger mégiscsak Eger. Az egriek kemény srácok. Elkergették a törököket is. Mi sem voltunk puhák.

ifjabb Gál Tiborifjabb Gál Tibor

Más kérdés, hogy néha savanyú volt az a bikavér, néha keserű, olykor dohos is talán. De a miénk volt akkor is – és a kemény srácok különben sem sírnak. Pár évvel később – miután előbb Villányra csodálkoztunk rá –, hallottuk-olvastuk az első menő egri neveket is. Az egervines-hungarovines univerzumon túli szférákból. Thummerer Vilmosét és Gál Tiborét.

Királyleánykákról, cabernet-kről, chardonnay-król, kékfrankosokról beszéltek bennfentesek. Thummerert 1995-ben az év bortermelőjévé emelték, és Gál is jött felfelé sebesen. Fantasztikus olaszországi kalandjai mellett itthoni mutatványairól is meleg hangon emlékeztek meg a kiadványok. Utánanézés nélkül is idézni bírom, mit írt ötcsillagossá minősített chardonnay-járól a Borkalauz: az elvarázsolt szerkesztőt egy Montrachet-re emlékeztette a tétel.

Akkoriban fogalmam sem volt, mi az a Montrachet – egy ideje van, de ez itt mellékes –, ezzel együtt azok a chardonnay-k engem is lenyűgöztek, amint sikerült találkoznom velük. Ám előbb egy bikavér bukkant fel a horizontomon. Gál Tibor 1994-ese. Róla is a Borkalauzban olvastam, és amikor megláttam egy vinotékában, azonnal le kellett csapnom rá. 1200 forint nem volt kis pénz akkoriban, de minden fillér jó helyre ment. Új dimenziók nyíltak előttem: kiderült, hogy a bikavérnek nem muszáj savanyúnak, keserűnek és dohosnak lennie. Ha nem olyan, hanem finom, az a valami.

A folytatás jött magától. Végig kellett kóstolnom a borokat – leánykától cabernet sauvignonig, kerültek, amibe kerültek –, és meg kellett ismerkednem a termelővel. Könnyen ment, a lelkesedés nem ismer akadályokat. Első látogatásom alkalmából máris leesett: ez az ember tőrőlmetszett profi. Úgy alakult, hogy összebarátkoztunk, tehát nemsokára jött a második, a harmadik, a negyedik vizit. Meg a többi. A Verőszala utcai pincészet közben nagyobb lett. Gyarapodott a pinceágak száma, nőtt a termelés volumene. Gál Tibor is elnyerte az év borásza címet – 1998-ban –, sorra szerezte a területeket, tempósan telepített.

Az első magyar flying-driving winemakerré nőtte ki magát: Olaszországban több helyen dolgozott, volt jól fizető munkája Dél-Afrikában, illetve itthon is számos helyen, Mőcsénytől Pannonhalmáig.

Pörgött szakadatlanul, és ha véletlenül megállt egy pillanatra, azt a kis időt sem semmittevéssel, inkább gondolkodással töltötte. A legjobbak között a legagilisebbek egyikeként marketingen, összefogáson, a nemzetközi áttörés lehetőségein törte a fejét. Készültek borok is persze: fehérek és vörösek, megszokottak és újabbak. A chardonnay-k és a bikavérek mellé felzárkóztak a viognier-k és a pinot noirok. Főleg utóbbiak, mivel Gál Tibor meggyőződése volt, hogy a szőlő, amely naggyá tette Burgundiát, második hazára lelhet Egerben. Egy meditálósabb pillanatban, a 2002-ben megjelent Boremberekben ezt mesélte Gál Tibor: “Van egy álmom. Egy egybefüggő területet szeretnék létrehozni. Egy nagyon szép chateau-t építenék fel Egerben. Tíz-húsz év alatt, ha Isten erőt ad hozzá, és szerencsém is lesz.

Nos: nem lett. A borász 2005 telén autóbalesetben elhunyt Dél-Afrikában. 47 évesen. Négy gyerek, rengeteg megvalósítatlan ötlet és terv maradt utána, és egy nélküle működésképtelen modell.

Az előrelépés zálogát – a rendelkezésre állható anyagi erőforrások felől nézvést – az országban-világban gyűjtött jövedelmek jelentették. A családnak így nem csupán a gyásszal kellett megbirkóznia, hanem a borászat konszolidációjának lehetetlenségével is. Nehéz évek jöttek, konfliktusokkal, vitákkal, visszaeséssel, összeomláshoz közeli pillanatokkal. Hat-hét esztendő eltelt, mire valamelyest rendeződött a helyzet. Új befektetőkre és teljesen új koncepcióra is szükség volt ehhez. Továbbá arra, hogy a gyerekek, akik igencsak fiatalon csöppentek bele a kihívások sűrűjébe, belenőjenek a feladatokba. A legidősebb fiú, Tibor 21 éves volt édesapja halálakor, Veronika pedig, aki napjainkban szintén az üzletmenet aktív szereplője, alig 16. Innen indultak.

ifjabb Gál Tiborifjabb Gál Tibor

Negyed századdal a magyarországi borforradalom kezdete után sokszor esik szó a második generáció színre lépéséről, teljesítményéről. A Gál család esetében az erről való beszédnek érthető módon vannak bizonyos sajátosságai. Itt nem úgy történt, hogy az apa átadta a felhalmozott tudást, tapasztalatot, készletet, birtokot az utána következőknek. A hagyaték értékes volt, de úgy kellett kezdeni vele valamit, úgy kellett megmenteni, hogy az örökösök még nem lehettek felkészülve az átvételre.

Ezért vélem roppant meggyőzőnek, amit ifjabb Gál Tibor és a többiek a nehézségeken-akadályokon átlendülve véghezvittek.

Amikor Tiborral beszélek, az apja céltudatosságát, határozottságát látom benne. Ugyanazt az elszántságot és profizmust hallom a szavaiból. Tudja, mit mond, mit akar, és ráadásul érvényes véleménye van 2017-ről is. A korról, amiben élünk, az irányokról, amelyek a jövőbe mutatnak.

Nem mellékes ez akkor, amikor a szubkultúra – időben, térben, filozófiában is, ha értik, hogy értem – sokszor tűnik kevésbé nyitottnak a kelleténél.

A Gál Tibor Pincészet központja már nem a Verőszala utcában van. Chateau a hegyen, ahogy az apa elképzelte, aligha lesz, és a kastélyügynek is van egy különlegessége. Mégis illeszkedik az álmokhoz már a jelen is. Megszerezték az egri belvárosban, a Csiky Sándor utcában az egykori Markhot-kastély melléképületét, a hozzá tartozó pincével. A borok egy része itt érik. Van vagány kóstolóhelyiség és aprócska bormúzeum – megdobbant a szívem, amikor felfedeztem azt a 94-es bikavért –, és itt hozták létre a Fúzió borbárt. Modern dizájnnal, fiatal közönségnek.

A borászati munka jórészt a Verőszalában zajlik még – Gromon Tamás, a régi barát és munkatárs, illetve Tibor vezetésével –, de a sok-sok ág egy részét lezárták. Ezek a régi pincék ugyanis, mondja a borász, nem mindenestül felelnek meg a követelményeknek. A megoldás az újonnan épített feldolgozó és érlelőpince lesz. Amint eljön az ideje.

Markáns elképzelései vannak Gál Tibornak minden tekintetben. A házasításokban hisz, mondván, az, hogy a borvidéken 42 szőlőfajta van, kezelhetetlen, értelmezhetetlen. A hangsúlyoknak a helyükön kell lenniük. Az Egri Csillag-történet és a bikavér átfogalmazása kifejező és eredményes lehet. Kellenek a különlegességek is, ám ezek csak a fűszert jelentik az ínyenceknek. A chardonnay-t vagy a pinot noirt már kevésbé teszi a felső polcokra, mint az apja, a termőhelyet ellenben annál is többre becsüli.

Fel is merült többekben, hogy a kivételes adottságú Síkhegyet közös erővel zászlajukra tűzzék. Gál Tiborék örvendetes talpra állásának bizonyítéka, hogy éves termelésük ismét 180 ezer palacknál jár – a csúcs annak idején 400 ezer környékén volt –, és amit piacra tesznek, el is fogy. Ehhez 36 hektáron terem most a szőlő, de vannak még tartalékok.

Gál Tibor úgy látja, Eger most nem pörög annyira, mint néhány évvel ezelőtt. Olyanok is vannak, akiknek nem jött össze, és bezárták a boltot. Nincs az a lendület, ami Szekszárdon, Tokajban, a Balaton északi partján. Kéne lökni egy nagyot a szekéren, azt mondja. Szerencsére vannak, akikkel lehet polemizálni erről. Tervezni, akarni valamit. Úgyhogy Gál Tibor is gondolkodik. Túl a családi biznisz keretein. Ha szabad így fogalmaznom: az apjára ütött. Végül el ne felejtsem: néhány hónappal ezelőtt megszületett a legifjabb Tibor.

Így megy ez.

(Megjelent a Gusto magazin 2017 tavaszi számában)

Legolvasottabb
Végleg bezár a Laci!Konyha!
"180 ezres fizetéséből nem nagyon fognak az emberek eljárni vendéglátóhelyekre."... Tovább »
A bor pszichológiája, avagy a magyar bortermelő lelki alkata
Hamvas Béla hülyeségeket ír a borról.... Tovább »
Vigyázzanak a férfiak a B-vitaminnal!
A nőknek nincs mitől félni.... Tovább »
Már a polcokon a 2017-es szüret első bora
Újbor ilyen gyorsan még nem készült el. ... Tovább »
Legolvasottabb
Végleg bezár a Laci!Konyha!
"180 ezres fizetéséből nem nagyon fognak az emberek eljárni vendéglátóhelyekre."... Tovább »
A bor pszichológiája, avagy a magyar bortermelő lelki alkata
Hamvas Béla hülyeségeket ír a borról.... Tovább »
Vigyázzanak a férfiak a B-vitaminnal!
A nőknek nincs mitől félni.... Tovább »
Már a polcokon a 2017-es szüret első bora
Újbor ilyen gyorsan még nem készült el. ... Tovább »
Olvasósarok